Blog

2. Nap: Újratervezés

Budapest-Bamako 2010 - (2010.01.16.)

A mai nap tiszta káosz volt :-) A reggeli fél7-es felkelés nagyon nehezen ment. Gyors zuhany, reggeli (ami nagyon szar volt…) majd mentünk a rajthoz. Ott volt egy kis eligazítás, amit természetesen lekéstünk. Megkaptuk a feladatokat majd elrajtoltunk.

Mára 17 feladatot kaptunk és a zöme koordináta nélküli volt, ami mind 10-10 pont, de mi úgy döntöttünk csak a megadott koordinátákra megyünk. Elindultunk így a 2. pontra , rohadt messze volt….. Csomó kisfalun mentünk át, sokat beszélgettünk :az egyik téma az volt ki milyen sajtokat szeret és az egyik kisfaluban megláttunk egy sajtgyárat valami Parmigiano- Reggiano volt a neve, ami állítólag Anti szerint nagyon jó sajt és oda feltétlenül be kell mennünk. No hát abban a boltban aztán minden volt. Az egész falon felfüggesztve sonkák mindenféle gusztustalanságok (Apa te ezt imádtad volna :-)) volt disznóláb, amivel eljátszottunk. Vettünk reggelire sajtot meg pármai sonkát nagyon fincsi volt.

No vissza a kocsiba és vissza a 2. feladathoz még mindig!!!! Végre valahára megtaláltuk a feladatot, ami az volt, hogy egy műemléken római számokat találsz írd le őket arab számokkal. Utána áttértünk rögtön az 5ös pontra. Hát az valami elképesztően gyönyörű volt!! A tengerparton mentünk végig (ez még Olaszország) pálmafák sziklás hegységek és az oldalukban házak, amik a tengerre néznek, valami eszméletlen volt. Megtaláltuk simán az 5ös pontot is ahol egy oroszlánt kerestünk, hogy min ül…

Következett a 7es pont. Viszont útban a pont felé megláttuk Monakó nevét a térképen. Úgy gondoltuk kicsit letérünk az útvonalról és meglessük a forma1es pályát. Na hát én már tudom hol fogunk lakni :-) MONAKOBA!!!! Valami álomszép hely minden tiszta, csillog-villog, hatalmas hotelek, amik fel vannak díszítve, igaz picikék az utcák, de majd kis autónk lesz. Mentünk a forma1-es szakasz egy kis részén is … Újra visszatértünk a 7es ponthoz. Ez is rohadt messze volt!!!!! A feladat egy parkban volt, ahol keresni kellett egy szobrot csakhogy mi megláttunk közbe egy vidámparkot. ...mint két hülyegyerek ujjongtunk és egyből parkolóhelyet néztünk, hogy mehessünk kipróbálni minden félét :-)

A 8.kör után nagy nehezen találtunk egy szabad helyet kipattantunk és nekirohantunk a parknak. Óriáskerék :-) Imádom az volt az első mire felültünk. Itt kiderült, hogy Zsuzsi nagyon fél a magasságtól és még én sírtam a nevetéstől, addig ő lefeküdt a hinta aljára, hogy ne lásson semmit, mert nagyon félt. A játékparkosoknak annyira tetszett, hogy miatta kaptunk még egy kört és, amíg én visongtam már a röhögéstől neki bekönnyesedett a szeme a félelemtől és szintén a nevetéstől egymáson röhögtünk :-)

Mikor leszálltunk megláttuk, hogy ki lehet próbálni ugrálós gumiasztalokat is olyan szerkezettel, hogy közbe a derekadra csatolnak egy gumit és tudsz vele szaltózni is. Az első ugrás olyan volt mintha repülnék majd egy magyar hangot hallottam a hátam mögött. Egy magyar hajléktalan kiabált, hogy próbáljam ki a szaltót. Meglepődtem, hogy magyar és nagyon kedves volt. Bevallom minden bátorságomat össze kellett szednem, hogy megpróbáljam a szaltót, de sikerült :-) Onnantól kezdve le sem lehetett állítani előre, vissza csakis szaltóztam. Már teljesen sötétedett mikor elindultunk a mai nap célpontjához a szállóhoz, ami Perpignan-ban van. Most 8 óra van és van még hátra 300km. Remek megint éjjel érkezünk meg, úgy, hogy közbe megcsináltunk 2 feladatot a 17-ből. Viszont egy jót szórakoztunk… :-):-):-)

• 
• 

Vissza a bejegyzésekhez